Szomorú, hirtelen ötletek és kapkodás mentén történik a magyar egészségügy működőképességének fenntartása – nyilatkozta lapunknak Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

Jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben, mert a rendszerben már nincsenek tartalékok – hangzott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján.

22 milliárd forintot fordíthatott a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok eszközellátásának javítására.

Az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztés nyomán az egészségügyi létesítmény négy alapellátó praxisnak ad helyet.

Novembertől a mentőknél bevezetik a helyszíni videohívást, jön az ötfokozatú sürgősségi skála is, derül ki a Népszava írásából.

A szeptember 5-ig célba ért havi praxisfinanszírozás nem tartalmazta az állami hozzájárulást a szakdolgozók júliusi béremeléséhez, írja a Népszava.

Aláírásgyűjtést kezdeményezett Keczéry Attila zuglói háziorvos. Kedden délutánig 1521 kollégája írta alá azt a beadványt, amelyet a Belügyminisztériumnak juttatnak majd el augusztus 11-én. Mindeközben a háziorvosok érdekképviseletét biztosító HAOSZ-ban is kenyértörés történt.

Csökkenő praxisbevételek, szinte teljesíthetetlen elvárások, átmeneti kompenzáció – ezek jellemezték az új indikátorrendszer bevezetését. Az új ösztönzőrendszer hátteréről, hibáiról, de előnyeiről is szót ejtett Póta György házi gyermekorvos.

Az átmeneti kompenzáció nem oldja meg az alapellátók problémáit, mondta a 444.hu-nak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.